August Förster
Az August Förster német zongoraépítő vállalat (írják „Foerster”-nek, alkalmanként „Forster”-nek is, hivatalosan „August Förster GmbH Kunsthandwerklicher Flügel-und-Pianobau”), amely jelenleg 40 munkatársat foglalkoztat, és évente körülbelül 120 nagyzongorát és 150 pianínót gyárt.
Történet
1859. április 1-jén August Förster kis zongoraműhelyt nyitott a németországi Löbauban, amelyet 1862-ben a löbaui Jahnstraße-n gyárrá bővítettek. Ez a ma is működő létesítmény a Förster család által bővítve és korszerűsítve továbbra is az eredeti August Förster zongora gyártásának kizárólagos helyszíne.
1897-ben Cäsar Förster követte apját, Augustot a vállalat vezetésében, és 1900-ban második gyárat nyitott a csehországi Jiříkovban (később Csehszlovákia, majd Cseh Köztársaság).
A tulajdonos, Franz Cäsar Förster császári és királyi megbízást kapott az Osztrák–Magyar Monarchia udvarában való kinevezésre.
Vierling-Förster pianínó
1937-ben a vállalat az első elektromos zongorák egyikét gyártotta le, a „Vierling-Förster” pianínót, amelyet Oskar Vierling fejlesztett ki a Berlini Műszaki Egyetem Heinrich Rezgéskutató Intézetében elektromágneses érzékelők használatával.
1948-ban a jiříkovi üzemet államosították. Az új, államilag jóváhagyott vezetés alatt sok jó zongorát gyártottak, de 1948 óta a Csehszlovákiában gyártott zongoráknak nincs kapcsolatuk és vonatkozásuk a német August Försterhez. Ezt a „másik” August Försteret jelenleg a Cseh Köztársaságban a Petrof Piano Company gyártja, és Kanadában és néhány európai országban értékesíti.
1972-ben, Kelet-Németország államosításának végső szakaszában a vállalatot állami vállalattá, „VEB Flügel-und-Pianobau Löbau”-vá alakították át. Bár továbbra is Wolfgang Förster vezetése alatt állt, a vállalatot a lipcsei Deutsche Piano-Unionhoz csatolták. A családnevet 1976-ban ismét felvették a vállalat hivatalos nevébe, ami „VEB Förster Pianos Löbau” márkanevű hangszereket eredményezett. Szintén 1976-ban a vállalat megkezdte az első exportokat az USA-ba.
Híres ügyfelek
Sok híres zenész nagyra értékelte a Németországban gyártott Förster zongorát. Köztük Richard Strauss és Szergej Prokofjev, akik mindketten Förster pianínókkal rendelkeztek, valamint Giacomo Puccini, aki több operáját Förster pianínón dolgozva írta[6]. Robert Fischer, Alex Duke és Anton Kuerti szintén ismertek az August Förster pianínó iránti nagyrabecsüléséről[6].
Kitüntetések
A Förster pianínók számos díjat nyertek minőségükért és hangzásukért, köztük a „rokokó nagyzongora aranyérmének odaítélését” 1987-ben.
Larry Fine The Piano Book című művében a németországi gyártású August Förster zongora a lehető legmagasabb értékelést kapja a teljesítmény, a minőségellenőrzés és a bizalom (Fine kifejezése az általános tartósságra) területén. A „High Quality Performance Pianos” kategóriájában Fine a modern August Förster zongorát közvetlenül a nemzetközileg elismert hangszerek, mint a C. Bechstein, a Grotrian és a Bösendorfer mögé helyezi. Emellett Fine dicséri a modern Förster zongorát „figyelemre méltó basszusaiért”, és megjegyzi a Renner mechanika különleges „reakciókészségét” is, ha a Förster-alkalmazásban figyelhető meg.
A népszerű kultúrában
Egy August Förster zongorát a közönség szerte a világon az A zongorista című film sztárhangszereként látta.
A pianínók és nagyzongorák jelenlegi modelljei
Modell Hosszúság Tömeg
170 170 cm (5’8″) 350 kg
190 190 cm (6’4″) 375 kg
215 215 cm (7’2″) 470 kg
275 275 cm (9’1″) 550 kg
A pianínók jelenlegi modelljei
Modell Magasság Tömeg
116 D 116 cm (46″) 215 kg
116 E/C 116 cm (46″) 225 kg
125 G 125 cm (49″) 240 kg
125 F 125 cm (49″) 240 kg
134 K 134 cm (53″) 280 kg